Napvideója: SpaceGhostPurrp – Osiris of the East

A pofátlanul fiatal (születési év: 1991) kaliforniai rapper-producer tehetségére világos igazolás, hogy az egyik legjelentősebb brit független kiadó, a 4AD markolta el magának. Chronicles of SpaceGhostPurrp című, nemrég megjelent debütalbuma annyira letaglózó, annyira egyben van, hogy egyetlen zenebuzeránsnak sem szabad elmennie mellette szó nélkül. Erre (az albumra mármint) talán több szót is vesztegetek majd egy külön posztban, de most főszerepeljen a videó, ami ugyancsak erős darab, Tim Saccenti rendezése.

http://www.youtube.com/watch?v=yt81qPljutM

Napvideója: Die Antwoord – Baby’s On Fire

Sokan hihették azt 2010-ben az Enter The Ninja bemutatása után, hogy ezek a dél-afrikai fura szerzetek, a szálkás-szétvarrt csávó (Ninja) meg a bizonyosan nem evilági szőkeség (Yo-Landi) csak afféle egynyári jelenségek lesznek, ebből egyszerűen nem lehet többet kihozni. Aztán tavaly év végén egy merész húzással – amikor egymillió dolláros előlegért sem voltak hajlandóak betérdelni kiadójuk, az Interscope akaratának, hogy legyenek rádióbarátabbak – a világ értésére adták: komolyabban veszik magukat annál, mint a legtöbben gondolnák. Második nagylemezükről már készült egy feszültséggel terhes videó, majd egy második hasonló, és itt a legújabb, amihez nem akarunk felesleges szavakat fűzni, tessék nyomni a play-t.

Rendőrállam, lézer, molotovkoktél Jay-Z és Kanye West videoklipjében

Dúsgazdag repperéknél nem ég a világ, és nem is a rántott hurkát sütik, hanem a kacsamájat fahéjas almaágyon. Égett viszont a világ Spanyolországban, Görögországban, Angliában, ahol az elmúlt időszakban gyakrabban vették elő a rohamrendőrök pajzsaikat, mint általában. Repperék figyelmét ezek a háborgó történések talán még két párizsi lakosztályozás között sem kerülték el, és talán éppen ezért döntöttek úgy, hogy saját maguk főszerepeltetése helyett ezúttal a lázadók és rendőrök annyira örökérvényű és annyiszor elcsépelt témáját húzzák elő a cilinderből.

A feltörekvő tehetség, Frank Ocean fájdalmas énekével színesített Church In The Wild-hoz készült képsorok egy elhajított molotovkoktéllal kezdődnek, majd szinte végig lassítva, füstfüggöny mögül mutatják be az elkeseredett erőszak megnyilvánulásait (egy meg nem nevezett országban, de a görög szobrokat egész nyugodtan tekinthetjük világos utalásnak).

Jay-Z és Kanye West a kliphez egyébként azt a Romain Gavrast kérte fel, aki hasonlóan realisztikus, provokatív, nem éppen médiabarát műveivel már többször kivívta magának a figyelmet – és vele együtt a negatív kritikákat: a francia Justice Stress című számához készült videóban jövőkép nélküli fiatalok agressziója tombol, M.I.A. Born Free-jében pedig a társadalom vöröshajú egyedei válnak népirtás áldozatává (ez a klip különösen nagy utórezgéseket váltott ki véleményformálói körökben).

Hogy mennyire passzintható össze az életszagú videó a dal egyes soraival, amikben Rolls Royce-ról, leopárdmintás lányról és elköltött pénzről reppelnek, az már erősen kérdéses – az egyetlen mentőövük, hogy tavaly az év egyik legjobb albumát rakták össze ők ketten.

Napvideója: Action Bronson – Shiraz

Másfél éves klipp, de még mindig frissen hat, és szinte követeli az újabb és újabb lejátszást. Köszönhető ez főszereplőjének, az albán-zsidó származású, elismert New York-i séfből rapperré avanzsáló, jó étvágyú és rőt szakállú Action Bronsonnak, aki elsősorban azzal vált ismertté hiphop-körökben, hogy hangja kísértetiesen hasonlít a Wu-Tanges Ghostface Killah orgánumára. Eleven és kreatív rímtechnikájával azonban bebizonyította, hogy a saját lábán is bármikor megáll, ráadásul ordít róla, mennyire jó fej lehet a való életben is.