Még mindig nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy képi tartalmak dolgában szépen ellátnak minket a világ zeneipari szakmunkásai. Ismét bemutatunk néhány arra érdemes videót a mögöttünk álló hét terméséből.
Manapság nem annyira elterjedtek már a gyurmafilmek, Sebaj Tóbiás és Pingu már régen a cserepadon ülnek, de pont ezért lehet a műfajt olykor vicces formában feltámasztani. Például ahogy az alternatív gitárzenéket alkotó énekes-dalszerző, a detroiti Sufjan Stevens klipjében is látható: ebben az esetben egy karácsonyi vacsorára összeülő családnak kell szembenéznie pár tucat zombival, de a kertben megépített hóember jön és bosszút áll.
Folytassuk a sort a magát egy távoli galaxisról elnevező francia M83 zenekarral. Ők eddig nem csak óriási slágerparádékat tettek le az asztalra (tavalyi Hurry Up, We’re Dreaming című nagylemezüket teljes joggal válogatta be sok zenei orgánum az év legjobbjai közé), hanem például paranormális képességekkel rendelkező gyerekekről szóló videoklipeket, először ezt, aztán meg ezt, az előző folytatását. És most itt a legújabb videó tőlük, amit már pályáztatás útján választottak ki Steve McQueen című dalukhoz, és úgy tűnik, nem döntöttek rosszul: ismét maradunk a gyermeki fantáziák terepén, csak kicsit másképp.
Egy Karl Lagerfeld divatshow, ahogy még sosem láttuk. Ez köszön vissza a Chromatics dalához készült videóban, ami így olyanná válik, mintha – és itt kénytelenek vagyunk idézni a Stereogum újságíróját, mert ennél jobb hasonlat nincs – egy 1979-es olasz horrorfilmet néznénk, amiben bármikor előbukkan egy ordító sorozatgyilkos, és kaszabolni kezd a modellek öltözőjében. Lenyűgözően múltbéli színezetű a komplett klip, eszünkbe sem jutna, hogy mindez egy idei fashion weeken készült.
Vannak azok a klipek, amik nem igényelnek komoly eltöprengést, mélyenszántó értelmezéseket, hanem egyszerűen csak az érezd jól magad atmoszférát akarják közölni velünk, semmi egyebet. A menő német elektronikus zenei producer, Tensnake is egy ilyen videót készíttetett magának: nyolcvanas évekbeli old school hangokhoz nyolcvanas évekbeli old school képsorok, meg egy szőke énekesnő Syron képében. És persze azok az elmaradhatatlan idétlen koreográfiák!
A hülye hajú, de annál érdekesebb stílusú rapper, Danny Brown videóját hagytuk a végére, mert ennél őrültebb (és zseniálisabb) vizuális ámokfutás jelenleg biztosan nincs a piacon. De csakazértsem lőjük le a poént, tessék megnézni, ám előtte felkészülni, hogy bizonyos képi elemek súlyosan megterhelik a jobb féltekét.